- ID
-
ocds-pyfy63:2020-259643:obj:1
- Classification
-
CPV /
71241000
- Additional classifications
-
CPV /
71240000
CPV /
71320000
CPV /
71335000
CPV /
71621000
CPV /
79421200
- Description
-
Karakterkorlátozás miatt folytatás a II.1.4) rovatból14. Egyesített Záró Dokumentáció, Vezetői összefoglaló, Döntéshozói összefoglaló kötet, Közérthető összefoglaló kötet,15. Projekt társadalmi kommunikációs feladataiban az AK munkájának támogatása.AK a tárgyi kb. von. támogatási kérelmet kíván benyújtani az IKOP-3.1.0-15 programban. AK a tárgyi támogatási kérelem vonatkozásában a támogatási szerződés megkötését a Kbt. 53. § (5)-(6) és 135. § (12) értelmében a jelen kb. alapján megkötendő Szerződés hatályba lépésének felfüggesztő feltételeként határozza meg (feltételes közbeszerzés). Az AD II. kötetét képező Szerz.tervezet alapján AK dönthet a szerződés hatályba lépéséről abban az esetben is, ha a Szerződés megkötéséhez szükséges fedezetet más forrásból módjában áll biztosítani.A teljesítési ütemtervben elkülönítésre kerülnek az ún. bírálati- és végleges szállítások határidői.A dokumentáció „bírálati szállítás” keretében benyújtandó elemére vonatkozóan is egyértelmű követelmény annak teljes körűsége, minden megvizsgálandó, megtervezendő feladatot tartalmaznia kell. A benyújtott dokumentáció AK által megvizsgálásra kerül. A hibák jelzését követően AT javítja a dokumentációt és ez alapján kerül sor AT részéről a végleges szállításra.Részletes szabályok és a feladatok pontos meghatározása az AD részét képező ML-ben és SZT-ben.Ajánlatkérő a szerződés célja kapcsán az alábbiakat rögzíti:A vasút hatalmas potenciált rejt magában Budapest számára, fejlesztését azonban ma egyszerre akadályozza a vasút bevezető szakaszának leromlott állapota és kapacitáshiánya, valamint a fejpályaudvarok zsákutcája és túlterheltsége.Ahhoz, hogy több vonat tudjon az elővárosokból Budapestre közlekedni, a belső budapesti szakaszok kapacitásának bővítése szükséges, ez a fejpályaudvarok bővítésével vagy a Budapesten áthaladó vasúti szolgáltatások fejlesztésével érhető el. Ez utóbbi opció vizsgálatáról döntött a kormány: a Kelenföldet a Nyugati pályaudvarral összekötő új vonalszakasz és Duna alatti vasúti alagút lehetséges nyomvonalának, költségeinek és hasznainak vizsgálatára szolgáló megvalósíthatósági tanulmány készíttet.A főváros és az agglomeráció közlekedési hálózata túlterhelt: a közúti torlódások egyre súlyosabb és útépítésekkel aligha feloldható problémákat okoznak, eközben a vasúthálózat ma messze lehetőségei alatt teljesít.A Budapesten áthaladó vasúti szolgáltatások bővítésének kulcseleme a szűkös, elavult és helyben már nem fejleszthető fejpályaudvarok kiváltása, illetve tehermentesítése. Az eredetileg városszéli Nyugati, Déli és Keleti pályaudvar működési logikája érdemben nem változott az elmúlt másfél évszázadban, és mára alkalmatlanná vált a további fejlesztési igények befogadására. Nagyobb kapacitást ebben a rendszerben csak a pályaudvarok bővítésével lehetne biztosítani, ami az időközben beépült, sőt belvárosivá vált környezetben nem lehetséges.Kiutat a fejpályaudvarok összekötése és átmenő rendszerű pályaudvarrá alakítása jelent. Ezt Európa és a világ számos nagyvárosában Londontól Bécsig, Lipcsétől Moszkváig felismerték: az új felszíni vagy felszínalatti vonalszakaszok lehetővé teszik, hogy a vonatok a városközpontot átszelve átszállásmentes kapcsolatot biztosítsanak a várostérség lakóinak. A vasút üzemeltetése is hatékonyabbá válik, területigénye csökken, a belvárosi területekbe ékelődő rozsdaövezetek felszámolhatók.A Déli pályaudvar, a Nyugati pályaudvar környéki alulhasznosított vasúti területek, valamint a Rákosrendező és más kisebb rozsdaövezetek a főváros fejlesztésének aranytartalékát jelentik, amelyek felszabadítására a korszerű vasút kisebb területigénye nyújt lehetőséget. Városrésznyi területek válhatnak alkalmassá közparkok, lakóterületi fejlesztések megvalósítására és akár közintézmények elhelyezésére. A vasút egyben ezeket a fejlesztési területeket is kiszolgálhatja új megállókkal és új átszállópontokkal, tovább növelve gerinchálózati jelentőségét. A tanulmány nemcsak építészeti-urbanisztikai víziót vázol fel ezekre a térségekre, de hazánkban eddig nem alkalmazott mélységű társadalmi, gazdasági és ökológiai elemzésekkel összesíti e beruházások hatásait is. A tervezés egyik fókuszában a fejpályaudvarból átmenő rendszerűvé alakítandó Nyugati pályaudvar áll, amelyre részletesen kidolgozott tanulmánytervek készülnek, melyek a vasúti területek mellett egységben kezelik a Nyugati teret, a lehetséges ingatlan- és zöldterületi fejlesztéseket, valamint a térség városi közlekedési infrastruktúráját is.Az alagút megvalósítása összetettsége és költségigénye miatt évtizedes távlatú cél, azonban az egymásra épülő, koherens logikájú beavatkozások sorozatával már rövidebb időtávon is elérhető, hogy a vasút új szolgáltatási minőséget képviseljen Budapesten. Annak megalapozott alátámasztása és igazolása, hogy az alagút hosszú távon életképes elképzelés-e, nem kizárólag ezen beruházási elem miatt szükséges: világos jövőkép nélkül felelősen a Nyugati pályaudvar vágányhálózatának vagy a Déli pályaudvar környezetének rendezése sem kezdődhet meg.Célunk az, hogy az elővárosok és a külső kerületek lakói sűrűbb és gyorsabb vasutat kapjanak, amellyel a város számos pontját közvetlenül elérve utazhatnak. Így jelentősen növekedhet a vasutat választók száma, csökken a közút terhelése az elővárosokban és a külső kerületekben, a környezet- és klímavédelmi szempontból előnyösebb kötöttpályás közlekedés összességében vonzóbbá válik. A tanulmány egyben e célok elérésének ütemezett programját is bemutatja majd.