- ID
-
ocds-pyfy63:2023-531607:obj:1
- Classification
-
CPV /
34927100
- Additional classifications
-
CPV /
14430000
CPV /
24312120
- Description
-
I.Keretmennyiség [Lehívás kötelezettséggel érintett mennyiség]:150 tonna NaCl és 1 tonna CaCl2A felhívásban szereplő útszóró só minősége feleljen meg az e-ÚT 08.03.11:2010 Útügyi Műszaki Előírás feltételeinek.Egyéb előírások:Nátrium-klorid esetébena szürkésfehér, száraz, pergőszemcsés útszóró só, idegen anyagoktól mentesNaCl - tartalom: legalább 96 tömeg%Nedvességtartalom: legfeljebb 1,5 tömeg%vízben oldhatatlan rész: legfeljebb 1,5 tömeg%szulfát tartalom: legfeljebb 1,5 tömeg %mechanikai szennyeződés: legfeljebb 0,005 tömeg%kémhatás, ph-érték 6,8-7,2Szemcseméret legfeljebb 5,6 mmTapadásgátló anyaggal bekeverveKiszerelési egység: ömlesztveKalcium-klorid (ipari felhasználásra) esetébenHalmazállapot: por, pikkelyes, higroszkóposSzín: fehér, vagy enyhén színesSzag: szagtalanÖmlesztett sűrűség: 0,8-0,9 kg/dm3Kiszerelési egység: 25 kg-os zsákokA részletes feltételeket, elvárásokat a KD tartalmazza.II.A II.1.4) pont folytatása:Ezen a területen ennek megfelelően a piaci szereplők általánosságban is kénytelenek rugalmasan kezelni a kapacitásaikat még abban az esetben is, ha konkrét mennyiségre kötnek szerződést. Gyakorlatilag az útszóró só forgalmazásával foglalkozó vállalkozók ősztől tavaszig készenlétben állnak. AK álláspontja szerint nem lehet olyan általános opcionális mértéket meghatározni, amely minden beszerzési tárgyra alkalmazható.AK tapasztalatai szerint nem eredményezi bármely gazdasági szereplő részvételének kizárását a „tisztán opcionális” mennyiség előírása. Ugyanis a piaci szereplők általánosságban képesek az eljárásban meghatározott mennyiségek szállítására. AK azért határozta meg a beszerzés mennyiségét így, mert a nagyobb volumen miatt nagyobb az esély a piaci szereplők érdeklődésének felkeltésére, valamint a vételárban is így lehet előnyöket érvényesíteni. Szintén fontos szempont az átláthatóság biztosítása a közpénzzel gazdálkodó AK részére. A közbeszerzési eljárásban az alapmennyiség becsült értéke nem érné el a közbeszerzési értékhatárt. Kisebb mennyiség beszerzése során nyilvánvalóan nehezebben juthatnánk hozzá az útszóró sóhoz, miután a gazdasági szereplők érdeke az, hogy minél nagyobb volumenben kössék le a kapacitásaikat.A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.157/11/2021. számú határozatában kimondta, hogy:„A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében az alapvető rendelkezések között határozta meg a közbeszerzési eljárás előkészítésére vonatkozó szabályokat, melyek közül kiemelendő, hogy az ajánlatkérőnek rendkívül körültekintő előkészítés után kellő pontossággal kell meghatároznia az adott közbeszerzés tárgyát, illetve annak mennyiségi adatait. A közbeszerzési eljárások zömében sem a tárgy, sem a pontos mennyiségi meghatározás nem jelenthet problémát az ajánlatkérők számára. Azonban előfordulhatnak olyan közbeszerzési eljárások, amelyekben a közbeszerzés tárgya nyilvánvalóan pontosan meghatározható, azonban a mennyiségi adatok pontos meghatározása valamely objektív oknál fogva nem lehetséges az ajánlatkérők számára. Erre az esetre biztosítja a közbeszerzési irányelv szabályozásával egyezően a Kbt. 58. § (1) bekezdése a mennyiségi eltérésre vagy opcionális rész megadására vonatkozó lehetőséget az ajánlatkérők számára. Mindezekből következően egy adott ellenőrzési vagy jogorvoslati eljárásban az képezheti a vizsgálat tárgyát, hogy az ajánlatkérő a gondos előkészítés körében eljárva képes-e a pontos mennyiségi adatok meghatározására, avagy jogszerűen alkalmazza a mennyiségi eltérés vagy az opció lehetőségét. E vonatkozásban a jogalkotó nem határozott meg olyan arányt vagy százalékos eltérés mértéket, amely az ajánlatkérői döntés korlátozását jelentené. Ennélfogva minden egyes közbeszerzési ügyben, ahol állást kell foglalni a mennyiségi eltérés vagy opcionális rész megadása tekintetében, azt kell vizsgálni, hogy az ajánlatkérő az alap mennyiségi adatokhoz képesti eltérése objektív indokokkal alátámasztott-e, azaz az ajánlatkérő tudja-e igazolni ezen eltérő adatok alkalmazásának jogszerűségét. (…)A Döntőbizottság a kezdeményezés keretei között elsősorban azt vizsgálta, hogy az ajánlattevőknek a közbeszerzés tárgya és mennyiségi adatai ismeretében valamennyi ajánlattevő számára egyértelműen és pontosan megismerhető volt-e, hogy milyen szolgáltatásokra kellett ajánlatot tenni.A Döntőbizottság megállapította, hogy az opció jelen közbeszerzésben történő alkalmazása nem zárt el egyes ajánlattevőket a versenytől, nem sértette az átláthatóság, esélyegyenlőség alapelvét, tekintettel arra, hogy valamennyi ajánlattevő számára egyértelműen és egyformán érthetően került megfogalmazásra a beszerzés tárgya, a műszaki leírás és ehhez képest az opció alkalmazásának ajánlatkérők által előadott szakmai indokai is elfogadhatók voltak, az ajánlatkérő előírásaiból megállapítható, hogy jelen szolgáltatás tárgyát egy olyan kiegészítő tevékenység képezi, amely szolgáltatás igénybevételére bizonyosan évi egy alkalommal kerül sor, ezt meghaladóan az opciós mennyiség teljesítésére pedig csak akkor, ha az elsődlegesen már elvégzett szúnyoggyérítést követően, amely nyújtására az állami védekezés körében került sor, mégis felmerülnek olyan előre nem látható, előre pontosan fel nem mérhető tényezők okozta helyzetek, amelyek indokolják, hogy az adott évben az opció lehívására is sor kerüljön.”A részletes feltételeket, elvárásokat a KD tartalmazza.