- ID
-
ocds-pyfy63:2018-434348:obj:0
- Classification
-
CPV /
73200000
- Description
-
A kormány és a főváros 2019 végéig közösen készíti el Budapest tízéves, 2030-ig szóló stratégiai városfejlesztési tervét. A Budapest 2030 kormányzati és fővárosi önkormányzati városfejlesztési terv széles szakmai látókörrel készül, várostervezők, közlekedésmérnökök, építészek, szociológusok és más szakértők, valamint a társadalmat, a budapestieket képviselő szereplők bevonásával, annak érdekében, hogy egy mindenki által elfogadható, közös jövőképet megcélzó terv szülessen, amelynek megvalósítása minden budapesti számára élhetőbb fővárost eredményez.A KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. „Budapest 2030 Terv és kapcsolódó dokumentumok elkészítése és az azzal összefüggő tanácsadási feladatok elvégzése” tárgyban, uniós nyílt közbeszerzési eljárás eredményeképpen 4.12.2018-én keretmegállapodást kötött a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt., a CreaCity Szolgáltató Kft. és a HÉTFA Elemző Központ Kft.-vel mint közös ajánlattevőkkel.A keretmegállapodás alapján írásbeli konzultáció eredményeként több tanulmány került megrendelésre.Jelen szerződésmódosítással érintett rész az „Ingázás és szuburbanizáció vizsgálat” témájú tanulmány. A tanulmány kutatási célja: átfogó helyzetkép készítése a fővárosba befelé, illetve (kisebb arányban) az onnan kifelé történő napi ingázásról annak érdekében, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztéseinek megfelelő fókuszálásával a földrajzi mobilitás tovább erősödhessen, az ingázók által viselt idő- és pénzbeli költségeket mérsékelni lehessen. A válságot követő ingatlanár növekedés következében az újra előtérbe kerülő a szuburbanizálódási folyamatok, és a városból való kiszorulás vizsgálata, főbb gócok, indokok és a lakhelyválasztás mögötti attitűdök értékelése.Kutatási kérdések: – Hányan ingáznak be más településekről munkavállalás miatt Budapestre, illetve hányan ingáznak Budapestről egyéb településekre napi rendszerességgel? – Mennyiben különböznek a napi ingázók a nem ingázó munkavállalóktól? – Melyek a főbb térbeli mozgások irányai, társadalmi csoportok szerinti bontásban? – Milyen az ingázók megoszlása nem, életkor, iskolázottság, szakmai végzettség, foglalkozás (FEOR), munkaidő, foglalkoztatás jellege stb. szerint? – Melyek azok a térségek, ahonnan (ahová) arányaiban a legtöbben ingáznak Budapestre (Budapestről) napi rendszerességgel? Mennyi időt töltenek el az ingázók a közlekedéssel? – Hogyan alakult a napi ingázók megoszlása és az ingázással eltöltött idő az évtized elejéhez képest? – Hogyan alakult a szuburbanizáció jelensége a 2010-es évektől? – Milyen preferenciák állnak a szuburbanizáció hátterében? A költözési döntések motivációi, hatása a kirekesztődésre és a társadalmi kapcsolatok alakulására? – Az agglomerációs intézményrendszer befogadó kapacitásainak változása, ennek kapcsán az ingázás, ingázó gyerekek, illetve a helyi intézményrendszer elérhetőségével kapcsolatos elégedettség. – Milyen intézkedésekkel mérsékelhető, illetve fordítható vissza a folyamat?